A nőstények és hímek között kevés az eltérés, nagyjából hasonlítanak egymásra. Annyi az eltérés, hogy a lányok "bulizósabbak", fürgébbek, míg a hímek a csendespihenőt részesítik előnyben. Nem mindegyik egyedre vonatkozik ez, hisz minden állat, minden görény más és más.

A vadászgörény viselkedése függ: nem, kor, egyéniség, a gazdival eltöltött foglalkozás ideje, a görény előző tartási módszerei (bántották-e esetleg, hanyagolták, nem etették...), társas-e vagy egyedül álló és ivartalanítva van-e vagy sem.

A kölykök sokkal inkább fürgébbek, mint idősebb társaik. Az idősebb görények megéltek már sok olyan dolgot, amit a kisebbek nem. Pl. az alomhoz szoktatás, az első sétáltatás, oltások, ismertetés a környezettel...

Ha örökbefogadott görit tartunk, viselkedését nagyban meghatározza előélete. Azok a görények, akiket a felfedezés időszakában, fiatal korukban egy adott helységben, zárva, ketrecből szemlélve tartották, hiperakítvak is lehetnek, mert nem élték ki vágyukat a dolgok megismerésére. A vele eltöltött idő erősítheti a gazdi-állat kapcsolatot. Érzi a szeretetet, és ha sokat foglalkozunk vele, és jól is, akkor majd jobban fog hozzánk kötődni. Kezdetekkor, vagy akár egész élete végéig, beszélgessünk a görénnyel. Érezze, hogy most ő van a középpontban, hogy most ő a "sztár". Ha egyedül vagyunk, megbeszélhetjük vele, mi történt a suliban, munkahelyen, vagy ha hosszabb időre hagyjuk magára, alkalmi felvigyázóra a görit, akkor azt is elmesélhetjük neki, mi történt az út során.